Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


IPOLYSZALKA TEMPLOMAIRÓL

 

Rövid hozzájárulás a szalkai templomok

és plébánia történetének leírásához

(Nem említi a szobrokat, képeket és egyéb egyházi kellékeket, emlékeket)

 

Tartalom

 

1/ A templom

1/a A templom építészete - Az épületre mint ingatlanra nézve

1/b Külső tér minősítés (tagozódás, anyag, stílus... )

1/c Belső tér - minősítés (tagozódás, anyag, stílus... )

2/ Javítások és munkálatok az egyházi ingatlanokon

(oltár, kórus, szószék, mellékoltárok, talaj-kövezet)

2/a Oltár

2/b Kórus

2/c Szószék

2/d Talaj-kövezet

2/e Szines ablakok

3/ Ingóságok és beltéri alakítások

3/a Harangok

3/b Keresztelő kutak

3/c Orgonák

3/d Égőtestek, fűtés

3/e Padok

3/f Toronyóra

4/ Templomkert

4/a Lourdesi barlang

4/b Stációk

4/c Kereszt

4/d Építmény a Mária szobornak

4/e Emléktáblák a stációkon

5/ Plébánia

5/a Plébánia épülete, ingatlanok (garázs, tanterem)

5/b Plébánia - szociális tevékenység

6/ Lelkészek

7/ Zárda és melléképületei

8/ Kiegészítések, magyarázatok

 

Előszó

Többen igyekeztek különböző indítékokból papírra vetni a szalkai templom és plébánia mivoltát. Komolyabb, átfogó munkával még nem találkoztam, és brossúra vagy könyv szerű kivitelezést sem tartottam soha a kezemben. Talán azért, mivel nem létezik. Most ezt a kis terjedelmű munkát brossúra formájában oldottam meg, hogy lehetőséget adjak sokaknak könnyen hozzáférni alapvető információkhoz az egyházi környezetünkből.

Akik komolyabb művet kívánnak alkotni,azoknak szélesebb körű tüzetes munkával vissza kell merülni a múltba. Ezért szerkesztői bizottságot, kutató csoportot szoknak alapítani, és szép könyvecske koronázza igyekezetüket.

***

Úgy mondják, hogy ha valamibe belekezd az ember, illik tudni előre mit akar, jó ha valami célt tűz ki maga elé és azt követi. Erre tapad a másik gondolat, miért szorgoskodok ezen a téren. Egyszerű a felelet. Hiányérzetem van. Hiányzott nekem legalább egy olyan kis füzet, amelyet a kedves olvasó éppen a kezében tart. Azért csak személyes hiányérzetből biztos nem kezdenék ilyen munkába. Akkor más is hajt. Az a tudat hajt, hogy csendesen sokan mások is sziszegnek, hogy de jó volna többet tudni templomunkról és egész múltunkról. Aztán van egy utolsó gondom, a lelkiismeretem szava, amely int, hogy utánad jönnek utódok generációi, akik rád gondolnak majd keserű érzéssel, hogy csak ennyit tudtak ránk hagyni?

Meg kell értenem, hogy nem azért vagyok a világon, hogy éljek, hanem azért is, hogy életemnek a folytonosságát ne hagyjam testem leomlásával megszakítani. Ez a hagyaték az úgynevezett gyökér (akkor elődeim gyökere volt), amely életerős volt akkor is, mikor én kezdtem ismerni a világot és benne magamat, életemet és annak értelmét.

De ha már az élet értelmét említem, ki kell mondanom, hogy életemnek folytonosságához hozzátartozik a hit, a hitbe vetett élet, az Istenbe vetett élet. Ebben az életvitelben kellene folytatódni az útókornak a mindig megújuló fiatalságnak.

Sokan gondterhelten kérdezik, miért mennek el a fiatalok a falunkból. Aztán ránótáznak, hogy itt nincs elég munkalehetőség. Ez messziről sem így igaz. Ha egy fiatal csak a megélhetésére szükséges pénzért hagyja el szülőfaluját, akkor gyorsan haza siet mihelyt megrakta pénzel a zsebeit. Ha egy fiatal tartósabban elhagyja szülőfaluját, akkor gyakrabban azért hagyja el, mivel máshol jobban érzi magát. Azért érzi ott jobban magát, mivel ama hely életmódja kedvezőbben hat a lelkére. A lélek pedig ott érzi magát jól, ahol a lelkek a lelkekkel törődnek, élesztgetik, támogatják egymást, ráfigyelnek másik lelkének szükségleteire. Ezt pedig ha tetszik, ha nem a kultusz, a vallás, a kultúra kellő minősége tudja megadni. Végül pedig, ha egy település fel akar lendülni, jobban oda kell figyelni a helyi kultúra állapotára. Fontos, hogy össze ne tévesszék a kultúrát a bálokkal, a bulikkal, a rendezvényekkel a nagyvásárokkal. A kultúra tulajdonsága az, hogy segíti az embert emberebbé, lélekben gazdagabbá, boldogabbá tenni.

Már csak szerény kívánságom szeretném kifejezni: Ami ebben a füzetben található, legyen buzdítás sokaknak, és segítség a további kutatások végzéséhez. Kívánom, hogy az Isten háza iránti szeretet és tisztelet, ugyanúgy az Egyházunkhoz való vonzódás mindenkiben növekedjen, és mindazok szívében, akik megismerkedtek történelmével, maradandóan lakozzék.

 

1/ A templom (templomok)

A szalkaiak remélem nem ütköznek meg azon, ha templomokat írok. Hisz mindenki tudja azt, hogy a mai nem az első templomunk. Azt azonban kevesen sejtik, hogy a harmadik is lehet. Ugyanis az 1697. évben tett canonica visitatio-ból tudjuk, hogy a látogatás a Boldogságos Szűz Mária Mennybevitele templomában zajlott le Szalkán. Későbbi vizitációk azt állítják, hogy 1742-ben a templom át lett építve. Mivel tisztán barokk épületnek mondható, sejthetjük, hogy az előző alapokig le lett bontva,és úgy lett átépítve, és talán nem csak alakját, stílusát, de nagyságát is változtatva. Ezért merem találgatni, hogy most a harmadik templomunkba járunk.

Ami az első templomunkat illeti, szintén köztudott, hogy a temető azon részén állt, ahol ma a kőkereszt van. Azt is tudjuk, hogy Árpád-házi időkből származó épület volt. Mivel az egyházi épületek akkor nem nőttek gomba módra, sejtettem, hogy a környéken kell, hogy legyen mintája, ha nem fönnmaradt állapotban, legalább fényképen. Hisz ki más építhette volna ezt mint azt. Egyszer (talán 2005-ben) elmentem a Balassa múzeum igazgatójához, Horváth Istvánhoz rákérdezni logikám helyességére. Az igazgató úr azt állította, hogy így van és az Árpád-házi időkben épült templomunk mintájának a nagybörzsönyi román stílusú Szent István templomot lehet tekinteni. Szakvélemények szerint a nagybörzsönyi Szent István templomot a 13. század első felében építhették. Akkor pedig némi kétellyel rámondhatjuk ezt az első templomunkra is.

Érdemes elmerengeni az akkori adatok fölött lakosságunk létszámáról, és azt összehasonlítani a börzsönyi templom befogadóképességével egy arra vetett kirándulás alkalmával.

Ehhez máris hozzáteszem, hogy gyermekkoromban több mint százan kint álltak a szalkai templomkertben mise alatt, mivel már nem fértek be a templomba. Talán ezért is volt két mise minden vasárnap. Egy nagymise és egy kismise. Ennek ellenére sem fért be a misékre a nagy tömeg.

 

1/a - A templom építészete - Az épületre mint ingatlanra nézve

Ha elfogadjuk azt az adatot, hogy templomunk 1742-ben egy átépítés által nyerte mostani formáját, akkor tehetünk újabb megállapítást, mégpedig azt, hogy 150 év múlva, vagyis 1892-ben lett felújítva. Ekkor készült a sekrestye, amiről Ferenczy atya részletesen is beszámolt egyházközségünk krónikájában.

1906-ban lett megépítve a déli oratórium. Ma ott áll a Jézus Szíve mellékoltár.

1929 december nyolcadikán lett megáldva a lourdesi barlang, amely már a déli kápolnához (oratóriumhoz) épült!.

Akik átélték a háborút, mondják, nincs rosszabb a háborúnál. A templomunkra is rátette karmait. Úgy megrongálta kívül belül, hogy új tetőszerkezetet kellett csinálni és belül mindent kicserélni, mivel minden megrongálódott. Lett egy új általános rekonstrukció.

1950-ben a szentély északi oldalához lett építve kápolna (az északi oratórium). Ott áll a keresztre feszített Krisztus mellékoltára. Tehát mindkét kápolnában ma mellékoltárok állnak.

1959-ben olyan mértékben befejezték a rekonstrukciós munkálatokat, hogy 67 év után újra lehetett szentelni templomunkat.

 

1/b - Külső tér - minősítés (tagozódás, anyag, stílus... )

Az egyhajós templomunk szentélye kelet-nyugati tájolású. Hullámosan ívelődő ormos homlokzata elé épült a barokkos tornya.

A templomnak kerekített lezárású, deszkaszegély módra keretezett ablakai vannak. Amíg a templom külső falainak síkját a koronapárkányok és az ikerlizénák tagolják lizénafejek nélkül, addig a portál felé figyelve, a sarkakat már pillérek díszítik egyszerű pillérfőkkel. A maradványok azt engedik sejteni, hogy a pillérfőkben lehettek eredetileg volutadíszek is díszes tagozatokkal. Föltételezem, hogy talán az időjárás viszontagságai ott kegyetlenebbek lehettek, úgy hogy a későbbi rekonstrukciók idejére már a fölismerhetetlenségig lemállhattak.

A torony fölső részén is történtek változások a háború utáni javítások során. Például ma minden sarokban lizénákat láthatunk, hosszú függőleges vályúszerű szegélydísszel gazdagítva ellenben a régebbi állapottal, amikor a nyugati sarkakat besüllyesztett oszlopok díszítették, megtartva félköríves formájukat.

 

1/c - Belső tér - minősítés (tagozódás, anyag, stílus... )

Megjegyzéseimet egyelőre abban a stádiumban írom, mikor még nem akadtam rá, volt-e a háború utáni javítási munkálatok idején valamilyen történész, építészeti szakember, aki tanácsai szerint dolgoztak volna a munkások. Annyit látni, hogy a belső, javítást megelőző illuzionisztikus falfestményeket nem respektálták. Itt-ott, a pilléreket összekötő boltíveken megjelenik szerényen festett vonal. A többi simán le lett festve, hogy lekaparva is, azt kutatni kellene. Aztán az apszison csináltak olyasféle archaizáló, régebbi kor stílusát utánzó vonalas festett díszt, ami inkább a szecesszió vonalainak játékosságát hagyja sejteni, miközben kicsit játszadozik benne a barokk és rokokó szalagdíszeinek rendje is. Mindenesetre, a régi fényképeket figyelve, az ikerfalpillérek jón párkányfőinek plasztikus díszeivel nem egészítették ki egymást. Az utolsó templomfestés után ezek is eltűntek, ma már hírük sincs.

Az apszis nagyon sekélyen ível az oltár mögött. Szemmel nem is nagyon lehet érzékelni az ívelést, mivel az oltárkép és az oltár eltakarják.

A hajó poroszsüveg boltozatos, amit az ikerfalpillérek jón párkányfői, pillérfői tartanak.

A boltozat ma simán lefestve mutatja kecses ívelését. Eredetileg eléggé gazdagon festett volt illuzionisztikus festményekkel, ízléses díszekkel gazdagítva. Erre vallanak a még megmaradt fényképek, amelyek a háború utáni rekonstrukció előtt készültek. Az oszlopfőkből kiinduló boltozatrészeken fölismerhetők részleteikben azok a díszek, amelyeket az ókeresztények használtak nem csak falfestményeiken, de ruházatukon is. Konkrétan a palmettás, tojásos és szívmotívumokra gondolok. Tehát ezek a díszek, szimbólumok jelen voltak templomunk belső terében. Úgy tűnik, a boltozat középső része felé is gazdag festés volt. Mivel nagyon gyengén rajzolódik ki, nehéz megállapítani mit ábrázolhatott az eredeti festmény. Például voltak-e benne emberi alakok, vagy csak a növényvilágból, keresztény szimbólumokból lett inspirálva.

A jón párkányfők alsó részeiben az aszragalosz fölött vannak a kb. 30 cm hosszú kannelúrák beléjük illesztett sípokkal. A ritmust a hosszú és rövid sípok váltakozása adja. Üres kannelúrák nincsenek. Az attikai oszlopfőben olvasottak szerint talán úgy is lehetne mondani, hogy a nyakban helyezkednek el a kannelúrák, amelyek tulajdonképpen az ión akantuszleveleket helyettesítik. Van még e kannelúrákban egy érdekes eltérés az eredetiektől, ami abban áll, hogy a szélek nem simák, hanem kifelé ugró, plasztikus végtelen hullámzó szalag övezi, stilizálja őket.

Az apszist közrevevő pillérek fejeinek volutái alatt már megjelenik a növényi motívum is egyedi változatban, vagyis sípos kannelúrák a palmettadíszek szomszédságában. Azonban e két oszlop tojásdíszsora fölött elhelyezkedő virágmotívum már nem meggyőző a stílusát vesztő egyszerűsége miatt. Itt mintha az utolsó javításokat végző szakember nem tudott volna megbirkózni a feladattal, és saját feje szerint próbált csinálni valami hasonlót, de mindenesetre sokkal egyszerűbbet, szerényebbet.

A tojásdíszsorokhoz még annyit, hogy a pillérfőinken két féle is díszíti a tagozatokat. Az egyik csak tojjásokból, a másik nagyon leegyszerűsített palmettadíszekkel váltakozva. Mindkét mód ívsorokba van van foglalva.

Az oszlopfő közvetlen folytatása fölfelé a párkányzatban címerpalást szerű szegélydísszel van megoldva, de a közepéből mintha valami hiányozna. A régi fényképen virágköteget látok halványan kirajzolódni. A szentélyt a hajótól elválasztó boltíven egy igazi díszes címerpalást vanEgy fönnmaradt igazi díszes címerpalást van, amelyben remélhetőleg, meg lett hagyva a régi kalligrafikus Mária-szimbólum „M és A" betűkből komponálva.

Az ötvenes években emlegették, hogy a pillérek márványból voltak. A barokk építészetben gyakran csináltak márvány utánzatot az iparművészetben ma is ismert műmárvány készítési technikával, melynek alapanyaga a gipsz. Tehát hihetőnek tűnik az állítás.

Az oltárkép Mária mennybevitelét örökíti meg.

 

2/ Javítások és munkálatok az egyházi ingatlanokon

(oltár, kórus, szószék, mellékoltárok, talaj-kövezet)

 

2/a - Oltár

A déli kápolna berendezéséhez mint mellékoltár tartozik a szépen faragott barokk oltár, amely a besztercebányai püspöki templomból való.

A főoltár márványból van, és a háború utáni rekonstrukció alkalmával lett állítva. (Dr. Erős állíttatta.)

 

2/b - Kórus

A kórus teljesen új alakot, más anyagot kapott a háború utáni rekonstrukció által. Eltűntek az előző kovácsoltvas munkák. Most fala van korlátként és a hátsó bejárat fölött benyúlik kb 5 métert a hajóba. Kőből és téglából lett építve a csigalépcsője.

 

2/c - Szószék

A mai szószék márványból készült, rajta a négy evangélista dombormű szerű ábrázolásával. Archívomban fönnmaradt fénykép a régi szószék megfosztott állapotáról. Ennek ellenére állítom, hogy becslésem szerint a háború idejében még a barokk, szép famunkát dicsérő szószék állt.

 

2/d - Talaj-kövezet

1903-ban került márványmozaik a templom talajára.

 

2/e Ablakok

A déli oratórium szines ablakai 1947-ben lettek beépítve.

 

3/ Ingóságok és beltéri alakítások

 

3/a - Harangok

De fájhat egy falunak, ha megszűnik kongani a harangja. Ezt a fájdalmat érezhették át a szalkaiak 1916. július 8-án. Látni, hogy a háború szedte az áldozatait mindenhol. Most harang kellett neki, hogy ágyúkat készíthessen.

Mondják, semmi sem tart örökké. A falu megrendelt új harangokat - kettőt is, amelyeket már örömkönnyek közt kísérve 1922. január 14-én két négyes fogat szállított pántlikákkal díszítve Ipolypásztóról Szalkára.

 

3/b - Keresztelő kutak

A levéltárakban említést találhatunk a ma már nem használt késő gótikus stílusban homokkőből készült, talán 15. századi keresztelő-kutunkról.

1945 után lett csináltatva márványból új keresztelőkút. Ez most az oltár közelében áll, rajta Keresztelő Szent Jánost és Jézust ábrázoló szoborral.

 

3/c - Orgonák

Ostobaság volna elképzelni, hogy egy barokk templomnak ne lett volna barokk orgonája. Talán ezt újították meg Ország Sándor budapesti cége által az 1892. évben végzett általános templomi újítások során. Csak annyit tudok hallásból, hogy a világháború alatt megsemmisült a negyvenes évek orgonája. Azt nem mondják, melyik korból származott.

Ha jól emlékszem, gyermekkoromban közben harmónium volt a kóruson. Ezt váltotta föl 1989-ben az az orgona, amelyet Július Guna készített a harmincas években. Tehát használt állapotban került hozzánk. Lett 2009-ben további orgonánk Guna munkája helyett. Ez is használt berendezésként került Szalkára, és talán 2011-ben lesz átadva teljességében.

3/d - Égőtestek, fűtés

Az égőtestek beiktatása a falu elektrifikációjának idejével köthető össze. Az pedig az ötvenes években történt.

A fűtés akkumulációs villanykályhák segítségével lett megoldva az 1980-as években.

3/e - Padok

Az 1892 évi újítások során lettek kicserélve a régi fapadok újakkal.

Az utolsó padcsere a hatvanas években történt.

3/f - Toronyóra

Nehéz megmondani, hányadik toronyórája lett a templomunknak az, amelyet Müller János órásmester készített és szerelt fel templomunk tornyára 1913. május 8-án.

 

4/ Templomkert

4/a - Lourdes-i barlang

A barlang a déli kápolnához (oratóriumhoz) és a templomhajóhoz épült. 1929 december nyolcadikán lett megáldva.

 

4/b - Stációk

A templomkertben felállított kálváriát 1926 október 20-án szentelték fel a hívek adományaiból. A reliefek Münchenből valók.

 

4/c - Kereszt

A templomkert közepén áll egy kőkereszt, rajta a megfeszített Jézus. Tizenhárom évvel a templom újjáépítése után, vagyis 1755-ben épült.

 

4/d - Építmény a Mária szobornak

Nem emlékszem rá, ki oktatott engem, hogy a szobrot az ajándékozó azzal az elképzeléssel vette és adta a templom részére, hogy az oltár közelébe kerül. Aztán meg kellett értenie, hogy a templom belsejében nincs szükség rá. Ekkor építtette a kis építményt a templomkertben és oda helyezték a szobrot.

 

4/e - Emléktáblák a stációkon

Az emléktáblák az első világháborúban elesett hősök neveit őrzik. Aprólékosan, szépen le van írva Ferenczy György emlékirataiban mikor, miért és hogyan lettek kivitelezve.

5/ Plébánia

A kutatót egyes adatok zavarba hozhatják. Hisz egyik adat azt közli, hogy falunknak 1615-től lett plébániája. Anyakönyve 1696-tól van. Aztán az sem hiányzik, hogy az 1600-as években lett lelkészi lakja1.

Máshol azt olvassuk, hogy Szalkának már az 1200-as évek táján is lehetett önálló plébániája és saját temploma.

Ha belegondolok az akkori lehetséges viszonyokba, el tudom képzelni, hogy plébániája lehetett már 1200 körül, de egyházi paplakja inkább 1600 körül alakulhatott.

Mi lehetett azelőtt? Az egyik eshetőség az, hogy a Pálos szerzetesrend papjai láthatták el az istentiszteleti tevékenységet. Nincs tudomásom arról, hogy a falunkban lett volna hivatalos hely, ahol állandóan tartózkodott volna helyi plébános. Valaki megállított az utcán 1990 táján azzal az ajánlatával, hogy megmutatja nekem azt a helyet a dombhegy páldi oldalán, amelyen még megtalálhatók a valamikori pálos kolostor alapjai de eléggé romos állapotban. Sajnos akkor nem nagyon érdekelt az ajánlat, ezért elutasítottam a kirándulást. Aztán elfelejtettem, ki volt az aki engem csalogatott.

Tehát a szájhagyomány szerint a Szalkát Páldtól elválasztó dombhegy Páld-i oldalán a Hegyközöknél vezető Fehérút táján pálos kolostor állt. Eljött a 2010. év és mivel bántott a lelkiismeretem, hogy elutasítottam az akkori ajánlatot, megkértem egy páldi ismerősömet, hogy nézzen utána a kolostor hírének. Még nem nézett utána, de gyors feleletül azt mondta, hogy a régiek szájhagyománya szerint Páld falu a hegyoldal ama részén kezdett alakulni. Ott lettek a falu első házai megépítve. Köztudott, hogy települések a kolostorok körül kezdtek alakulni. Tehát ez is bizonyítja, hogy ott valamikor a Pálos szerzetesek kolostora lehetett, ahonnan a szerzetesek (Pauli-nusok) könnyedén elsétálhattak Szalkára végezni a hittérítő munkájukat. Talán ezért nem kellett Szalkának paplak, mivel a papoknak volt kolostora.

Egy Páld eredetét tanulmányozó forrásban valamikor azt olvastam, hogy Páld eredeti neve Pauli volt.

Aztán érdemesnek találtam kimásolni egy darabot a Pécsi pálos templomról szóló brosúrából: „Hegyoldal, erdő széle. Különös sugallat vesz erőt rajtunk, amikor végigjárjuk a pálos rendházak romjait. A pálos kolostorok mind hegy alján, erdő szélén épültek, a „zöld küszöbön", ahogy a költő mondja. Mélyedésekben és barlangok közelében, erdőkben, hegy tetején, szigeten, tóparton és völgyben, patakparton, vagy magányos rengetegben ütöttek tanyát."

Vagy: „A pálosok a középkorban kolostoraikat erdőben, barlangok és források közelében alapították. Igen jellemző, hogy azokhoz majdnem mindig tartozott halastó is. Innen biztosították maguknak a halételeket a böjtös étrendhez."

Talán ennyi elég is. A Fehérút táján mindig gazdagon csörgedező források voltak. Percek alatt a Garam vizéből halászhatták az akkor rengeteg halat. Ha lejöttek Szalkára, az Ipoly is annyi halat adott nekik amennyit csak szemük szájuk kívánt. Hisz hal volt itt is még gyermekkoromban is annyi, hogy kézzel lehetett halászni őket, ahogy nyüzsögtek a fél kilos nagyságúak az ember lábai körül. És még lehetne bizonyítani tovább is az említett hely alkalmasságát pálos kolostor építésére.

 

5/a Plébánia épülete ingatlanok (garázs, tanterem)

A 20. század második felében történtek utolsó alakítások

 

5/b Plébánia - szociális tevékenység

Lám, én is csak úgy, mintha betolakodó téma lenne, a szociális tevékenységet, egérutat találva, hozzátapasztottam a plébánia témához. Szokják mondani, hogy könnyebb szeretni és segíteni a más kontinensen lévőket, mint azokat, akik mellettünk élnek. Azok nyomora, izzadságtól szagos bőre nem izgatja orrunkat, meztelen egyszerűséget sugalló beszéde nem kényszerít elutasító fintorokra, primitívre lezsugorodott élete kéznyújtásnyi közelségével nem irritálja a miénket. Ezért egyszerű jelenlétük hatására a lelkiismeret kalapácsa sem veri a fejünkbe szüntelen, hogy még ma nem segítettem másokon eleget. A nagy kérdőjel kampója nem fojtogat szüntelen kérdésével, hogy hát kiért vagy e világon? Csak magadért vagy másokért is?

Sokat lehetne és kellene erről a témáról írni egyházközségünkkel kapcsolatban. A kutató felé széles utat nyit valamikori plébánosunk, Ferenczy György tevékenysége főleg a szegények háza létesítése kapcsán. Olyan személyek, családok részére csinálta, akiknek főleg a háború adta nyomor miatt nem jutott tető a fejük fölé. Aztán azok is annyira össze tudták szedni magukat, hogy csinálhattak maguknak viskót.

A legnehezebb idők vége az lett, hogy kiürültek ezek a terek és háború után el lett adva a szegények háza Szép Kálmán kőműves mesternek, aki családi házat épített a helyén. Talán még ma sincs késő kutatni, hogy működött a szegények háza, hogy éltek a legszegényebbek akkor. Miért ajánlom? Mivel a biblia is úgy foglalkozik vele, mint az emberiség egyik legégetőbb problémájával. Ha ki akarjuk bontani életünk titkának nagy gombolyagját, akkor talán ezen a szálon tudnánk biztonságosan eljutni a szeretet titkához, lényegéhez. Tehát tanúlságos. Különben is, például valamikori Ferenczy plébánosunk eredményeiről öröm lehet írni , mivel nem mulasztásról, hanem Istennek tetsző tevékenységről számolhat be a kutató.

Úgy érzem, hozzá kell fűznöm még egy élettapasztalatomat a szociális tevékenység, az adakozás, a segítőkészség témájához. Az adakozás pillanatának lehet tengernyi sok színezete. Bármikor adakoztam kézből kézbe, az adakozás pillanatában mindig jelen volt bennem az az érzés, hogy az a rászorult, akinek adakoztam, nagyobb nálam. Törtem is a fejem, mi váltja ki ezt az érzést. Életem folyamán közelebb jutottam sok szegény családhoz is. Megfigyeltem, hogy a szegény családokban más, szebb a lelki légkör a családtagok közt és az élethez való viszonyuk is szebb mint sok anyagiakban bővelkedőknél. Ezzel nem akarom kiváltani azt az érzést sokakban, hogy az egyik elbizakodva legyen, a másik pedig megsértődjön. Tehát mondjuk rá, hogy mind a két oldalon van bizonyos felesleg, amit át kellene adni a másiknak. De hogyan adja át, ha nincs lehetőségük mélyebb találkozásra. Ideális esetben az adakozás pillanata az, amikor az Isten megajándékozza mind a két felet egyszerre. Használtam az ideális szót, mivel láttam büszkén is adakozni, vagyis azt már dobálózásnak nevezném. Ekkor a szegény falatja keserű, a gazdag magatartása pedig olyannyira káros önmagára, hogy inkább talán ne is adott volna.

Tehát állítom, hogy a gazdagoknak majdnem nagyobb szükségük van a szegényekre, mint fordítva. A szegényeknek adatott az isteni titok megértése. Azonban nem csak nekik hagyatott. Tehát kötelességük átadni. A gazdagok anyagi fölöslege sem nekik hagyatott. Csak adatott. Ők is kötelesek átadni fölöslegüket.

Most pedig jobb, ha odafigyelünk az evangélium egy helyére, hogyan vélekedik erről.

Ha az akarat készséges, az szerint tetszik (az Istennek), amije van, nem aszerint, amije nincs. Nem azért kell gyűjteni, hogy mások megszabaduljanak a szükségtől, ti meg bajba jussatok, hanem az egyenlőségért. Most az ő szükségüket a ti bőségetek enyhíti, hogy majd az ő bőségük nektek szolgáljon szükségetekben segítségül, s így (a javak) kiegyenlítődjenek. Az Írásban is az áll: „Aki sokat gyűjtött, nem bővelkedett, aki meg keveset, nem szűkölködött." (2 Kor 8,12-15)

Többször észrevettem, hogy akit a sors jobban megvisel, annak az Isten vigaszul lelki nyugalmat, az élet legfontosabb dolgaiban világosabb látást ad. Vagy talán leginkább saját közelségét adja neki Isten. Valamivel odább ezt olvashatjuk Istenről: „Osztogat, adakozik a szegénynek, és jósága mindvégig megmarad." (2 Kor 9,9)

 

6/ Lelkészek

A plébánosok és káplánok sorrendjét nagy vonalakban így lehetne föltüntetni. Az állítólag első szalkai plébános neve fönnmaradt és Ladislaus plebanus de Zalka volt a neve (1339). Más írások Georgius-tól datálják a sorrendet. Georgius tevékenysége az 1465. évhez kötődik. Aztán említik Kubacska Joannes (1647) nevét, Palanki Valentinus (1662), Sut Albertus, Licentiatus (1689-től), Boross Valentinus (1690-től). Utánuk Berenczey, Radoványi, Gyöngyössi, Pethő, Knescovic, Aranyossi, Svabenszky Adamus (1732-1755) vagyis az ő szolgálata alatt épült át 1742-ben a mostani barokk stílusú templomunk. Következtek Zobek, Szalay, Záhora, Vadász, Szent-Iványi, Kertész, Just de Neczpál, és az iskola építő Ferenczy (1890). A sorrendet bővítették Zoltványi, Pogonyi, Drozdy (1945-1959), Burián Ladislaus (1959-1974), Goda Carolus (1974-1986), Vanda Carolus (1986-20??)

 

7/ Zárda és melléképületei

Itt érdemes volna belemerülni nemcsak az épület történetébe, de az egész szalkai iskolai múltba, amely messzire, legalább Mária Terézia királynő idejéig kutatható. Ugyanis történelmünkben ő volt az, aki kötelessé tette az iskolalátogatást.

Érdekességül néhány gondolatot kimásoltam iskoláink történelemkönyveiből:

1777-ben rendeleti úton adta ki Mária Terézia a nevelésügy szabályozását tartalmazó Ratio Educationist.

- Ürményi József kancelláriai tanácsos fogalmazta a rendeletet.

- Minden iskola felett állami felügyeletet rendelt el.

- Növelte az anyanyelvi népiskolák számát.

- 6 és 12 éves kor között minden gyermek számára kötelezővé tette az iskolába járást.

- Gondoskodott az intézményes tanítóképzésről."

Plébániánkon tudomásom szerint csak egy canonica visitatio található, mégpedig 1779 május 28-án írva, ahol máris lehet találni jegyzeteket az iskolai problémákról. „Szalka kath. iskolájának első nyomait az 1779-iki Canonica Visitátióban találjuk, hol Vass Ferenc ktanítóról tesz említést, ki ekkor már 22 éve működött ezen a helyen." 2 Nem kételkedek abban, hogy a régebbiek, például az 1754 évi is utalhat valami eseményekre, pillanatnyi eredményekre vagy készülődő változásokra az egyházi nevelés terén.

 

A valamikori zárdaépület 1907-ben lett felszentelve. Pillanatnyilag kiüresedett épületként várja a további sorsát. Azonban valamikori plébánosunknak nem kis energiájába került, hogy legyen ilyen épületünk. Természetesen az öreg pap nem hagyta szótlanul kiveszni a kora emlékét, ezért a kutató hozzáférhet izgalmasan megfogalmazott emlékiratához. Ebben nagy teret szentel az iskola építése körüli problémák ecsetelésének.

Abban az időben, mikor én iskolaköteles voltam, két melléképülettel gyarapodott az iskolai ingatlan.

Talán 1959-ig volt jelen a pap mint egyházi tanító is az iskolában hittanórákat tanítani. Aztán az akkori hatalom nem tartotta kívánatosnak a pap jelenlétét és megszűnt a kötelező hittanóralátogatás. Fokozatosan a hit tanítása is teljesen kiveszett az iskolán belül.

 

8/ Öt adat egy könyvecskéből

A 2000. évben oktatási segédanyag okából megjelent Vámosmikolán egy füzet a „Honti füzetek" sorozatában. A szalkai ember fülének kell hogy kellemesen regionálisan hangozzék a címe, amely a következő: „Az Alsó-Ipoly mente vallás és egyháztörténete" Nagyon röviden szeretnék kiragadni olyan gondolatokat belőle, amelyek érdekelhetnék az olvasót.

A ősi hit radikális üldözése „A fejedelmi, majd a királyi székhely Esztergom közelsége és az a tény, hogy vidékünk élére István egy külföldről érkezett megbízható hívét (Hont - német lovagot) állította, valószinűsíti azon feltételezést, miszerint az Ipoly alsó folyásvidékén a kereszténység elterjesztése és az ősi magyar hitvilág megnyilvánulásainak üldözése radikális módon történhetett."

Az egyházszervezés „A királynak gondja volt az új hit meghonosodásának igazi biztosítékát jelentő plábániahálózat kiépítésére is. Már a koronázást követően kiadott első törvénye utal a falusi templomok létére, a második törvény egyik rendelkezése pedig valóságos templomépítési programot hirdetett meg."

 

Összefüggő adatok az első templomunkkal: "Legkorábbi falusi templomaink valószínűleg túlnyomó részben fából épülhettek, hiszen az első falusi kőtemplomok leghamarabb a XI. Század második felében tűnnek fel, de csak XII. Században szaporodnak el."

Elnézést a bátorságért, de ki fejében ne fordulna meg a gondolat, hogy itt a királyi székhely szoros közelségében az országalapítás után csak 200-300 év múlva lett volna templomunk? Máshol majd 200 évvel hamarább építették a fatemplomokat, itt meg semmit? Tehát lehetett-e fatemplomunk a kőtemplomunk előtt? Ott, ahol a kereszténység elfogadtatása, a pogányság üldözése a legerősebb volt? Ott, ahol a király és emberei majdhogy naponta vadásztak?

 

Egy adat barokk templomunk építésének idejéhez: "Jegyzőkönyvek szerint a Honti főesperességben 1720 és 1779 közötti időben 36 templom épült."

A 19. és 20 században alakuló liturgia: "Megszilárdult az egyházakban kialakult nyilvános istentiszteletek rendje (liturgia).

A katolikus egyház liturgiájának központi szertartása a mise. Ennek nyelve egészen a legutóbbi időkig, a II. Vatikáni zsinatig (1962-65) a latin volt. A litánia rendszerint délutáni könyörgés, imádkozás a templomban a pap vezetésével. Látványos szertartások a körmenetek (feltámadási, úrnapi, búzaszentelés, keresztjáró, esetleg halottak napi) és a templom védőszentjének ünnepe, a búcsú. Néhány templom titulusának az ünnepét távoli vidékekről, más településekről odaérkező zarándokok is megülik. Környékünk híres búcsújáró helye Márianosztra, ahol évenként két búcsút tartanak: május 3-án a kálvária búcsút és augusztus 15-én az egyház patrociniumát, vagyis Nagyboldogasszony ünnepét."

 

9/ Kiegészítések, magyarázatok

Latin szavak magyarázatai

A múltunk utáni kutatás értékes forrásai lehetnek a canonica visitatio nevezetű írások.

A canon latin szó szabályt jelent. Szerintem a mi esetünkben két módon is értelmezhetjük. Egyik az, hogy szabály, vagyis előírás szerint zajlott le egy látogatás. Második az, hogy szabályosan, vagyis rendszeresen bizonyos időszakaszokon belül ismétlődött.

A visitator szó azt jelenti, hogy látogató, vendég.

A visitatio tehát inkább baráti jellegű látogatást, jelentett mint valami föntről jövő lecsapást, revíziót, kontrollt. Ezekről a „föntről jövő" rendszeres, rendet csinálni segítő, segítséget nyújtó látogatásokról jegyzőkönyvet írtak. Megállapíthatjuk belőlük, hogy abban az időben milyen problémákkal küszködött a plébánia, milyen szobrok, mely szenteknek a szobrai képei voltak a falakon (esetleg kik restaurálták azokat) mit kapott vagy ajándékozott akkor a plébánia. Az is belekerült, hogy mit üzen a plébániáknak a püspök vagy a pápa valamely körlevelében és így tovább. Tehát gazdag információ raktár számunkra az akkori jegyzet az ilyen látogatásról, melyet canonica visitatio -nak nevezünk.

Végülis egy talán lexikális definíció: "canonica visitatio = felsőbb szerv ellenőrző vizsgálata; az egyházmegye rendszeres meglátogatása a püspök részéről"

Minden vizitáció említi hogy templomunk kinek lett fölszentelve - „...Dicata Honori Beate Mariae Virginis in Coleos Assumpta..." vagyis „fölszentelve mélyen tisztelt Boldogságos Szűz Mária Mennybevitelének...."

A legrégibb canonica visitatio, amelyet elértem az esztergomi Prímási Levéltárban, az 1697-ből származik. Már ott olvasható, hogy a látogató (visitator) a szalkai egyházközséget látogatta meg. Ecclesia Szalkaientis.....Aztán említi a templom nevét, ahol azt olvashatjuk a szöveg egy darabjában, hogy ......Beate Maria Virginis in Coelos Assumpta ... Tehát a Boldogságos Szűz Mária Mennybevitele nevet hordozta templomunk már akkortájban is. Ez azt jelenti, hogy abban a templomban volt a vizitáció, amely már ott állt ahol a mai, csak még nem barokk formájában. Barokk formáját csak 1742-ben kapta egy átépítés által Eszterházy Imre hozzájárulásával. A Péter és Pálról elnevezett templomunk pedig (kitudja milyen rég) már akkor nem létezett.

 

Jelmagyarázat

1 Van róla pontosabb írási adat, csak nem kutattam utána.

2 Esztergomi főegyházmegyei iskolák története; szerkesztette Dr. Komlóssi Ferenc; Esztergom, 1896

3 Az Alsó-Ipoly mente vallás és egyháztörténete;(A honfoglalástól a millenniumig) Koczó József; Vámosmikola 2000

***

Váljon Isten dicsőségére. (AIOPIII.)

templom.jpg